tudományos főmunkatárs

Munkahely címe: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A 218.
Munkahelyi telefon: +36-1-411 6500 / 5262
E-mail:  a tanszéki titkárságon lehet üzenetet hagyni
Fogadóóra: csütörtök, 9:30-10:30

1960. június 22-én született Budapesten. 1979 és 1984 között elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar – összehasonlító irodalomtörténet szakát, majd később a skandinavisztika szakot is.

Egyetemi tanulmányai befejezése után tudományos továbbképzési ösztöndíjasként az MTA Irodalomtudományi Intézetébe került, majd ugyanitt 1987 őszétől 1988 nyaráig szerződéses tudományos segédmunkatársként foglalkoztatták. Közben, 1985 februárjától az ELTE BTK XIX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén is dolgozott. TMB-ösztöndíjas évei alatt sajtó alá rendezte a Bessenyei-kritikai kiadás rá bízott kötetét, számos cikket, tanulmányt publikált, végül 1988 őszén „summa cum laude” eredménnyel védtem meg Bessenyei György kisebb költeményei című bölcsészdoktori disszertációját.

1988 második felében a Kulturális és történelmi emlékeink nyilvántartása, feltárása, kiadása c. kutatási program keretében az ELTE Felvilágosodás és reformkori magyar irodalomtörténeti tanszékére helyezték át, ahol tudományos munkatársként több éven át dolgozott A Kazinczy-hagyaték iratanyagának rekonstrukciója című témán, amelynek eredményeként 1993-ban megjelent a Kazinczy Ferenc kéziratos hagyatéka című kiadvány. Ezzel párhuzamosan kezdte el írni A lírikus Kazinczy című kandidátusi értekezését, amelyhez 1989-ben előbb az MHB „Magyar Tudományért” alapítványi támogatását, majd 1990-ben az ELTE-Soros Alapítvány Bizottság három évre szóló posztgraduális ösztöndíját nyerte el. 1991 tavaszán három hónapos tanulmányutat tett Angliába (University of Exeter), ahol az angol reneszánsz és klasszicizmus tárgykörében folytatott kutatásokat, majd egy évvel később az ELTE-Peregrinatio Alapítvány ugyancsak 3 hónapos ösztöndíjával a német gráciaköltészet és Kazinczy Ferenc lírájának összefüggéseit tanulmányozhatta a bécsi egyetemen. Elkészült disszertációját 1992 márciusában nyújtotta be a TMB-hez, amelyet 1993 februárjában védett meg.

1993 tavaszán tudományos főmunkatárssá nevezték ki az ELTE XVIII-XIX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékére. Három évvel később válogatást jelentetett meg az Unikornis Kiadónál A magyar klasszicizmus címmel. Ezt követően kezdett el dolgozni a XVIII. század költői című kutatási program keretében Kazinczy Ferenc összes költeményeinek kritikai kiadásán, amely végül 1998-ban jelent meg a Balassi Kiadónál. Ugyanebben az évben látott napvilágot a Kazinczy Ferenc költészetéről szóló, Múzsák és Gráciák között című kismonográfiája is az Universitas Kiadónál, amelynek anyagi hátterét a Felsőoktatási tankönyvpályázat sikere biztosította.

2000 szeptemberében A magyar művészregény és világirodalmi háttere című témával három évre elnyerte az MTA Bolyai Kutatási ösztöndíját. Munkája eredménye, Az arckép mágiája című kötet, 2004-ben jelent meg az Universitas Kiadónál. 2003-ban megkaptam a Széchenyi István ösztöndíjat, amelynek keretében Jens Peter Jacobsen monográfiáján dolgozott. Jelenleg is az ELTE XVIII-XIX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén, ill. a skandinavisztikai tanszék PHD-iskolájában tanít. Kutatásai középpontjában a századvég magyar és skandináv prózája áll.

 Publikációs jegyzék

Önálló kötet

• Múzsák és Gráciák között. Kazinczy Ferenc költészete. Budapest, Unikornis Kiadó, 1996.
• Az arckép mágiája. A magyar művészregény a XIX. és XX. század fordulóján. Budapest, Universitas Kiadó, 2004. 154 p.

Szövegkiadás

• Bessenyei György: Költemények. Szövegkritikai kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1991.

• Kazinczy Ferenc: Összes költeményei. Szövegkritikai kiadás. Budapest, Balassi Kiadó, 1998.

Anyagfeltárás, válogatás, szövegkiadás

• Kazinczy Ferenc kéziratos hagyatéka. Budapest, MTA Könyvtára, 1993. 
• A magyar klasszicizmus. Válogatás. Budapest, Unikornis Kiadó, 1996. 178 p.
 

 Tanulmányok, cikkek

• A reneszánszból a manierizmusba való átmenet két eltérő modellje (Edmund Spenser – John Donne – Balassi Bálint – Rimay János)
• A halál és a szépség összefüggései Thomas Mann Halál Velencében c. novellájában, 
ELTE BTK Összehasonlító és világirodalmi tanulmányok 4, Bp. 70-139. 
• Az angol szonett reneszánsz és manierista változata, Filológiai Közlöny, 1985. 112- 123.
• Motivikus összefüggések August Strindberg Giftas c. kötetében, Skandinavisztikai Füzetek 3., Bp., 1988, 87-112.
• Vajda János viszonya Petőfi Sándor örökségéhez (A Sirámok c. dalciklus tanulságai) It, 1984/3, 700-710.
• Midas király (A századvégi művészsors Ambrus Zoltán regényében) ItK, 1986/1-2, 106-116.
• Structural Correlations of Motifs in August Strindberg’s Giftas Papers in Scandinavian Studies, 1990/4, 68-88.
• A pályakezdő Bessenyei filozófiai világképének alakulása A lélekrül c. költemény tükrében, Magyar Filozófiai Szemle, 1989/2-3, 165-182.
• Az akadémiai Kazinczy-hagyaték története, ItK, 1990/4, 68-88.
• Kazinczy Ferenc Gráciái (Kazinczy költői ars poeticája) ItK, 1990/4, 470-499.
• Kazinczy-szonettek szövegváltozatai Az én Pandectám c. kötetben, It, 1991/2, 371-377.
• A kassai Gráciák reinkarnációja (Kazinczy nőideáljai) ItK, 1992/3, 275-295.
• The Renaissance Sonnet and its Disintegration, Acta Litteraria, 1992/1-4, 3-22.
• Kazinczy szonettje a szonettről (A Sonetto Múzsája), It, 1992/4, 680-693.
• Kanti és fichtei nyomok Kazinczy Ferenc Prof. Sipos Pálhoz c. episztolájában, Magyar Filozófiai Szemle, 1993/3-4, 434-445.
• Motívunszerkezeti összefüggések Thomas Mann Halál Velencében c. novellájában , Filológiai Közlöny, 1993/3-4, 195-213.
• Kazinczy-versek készülő kritikai kiadásáról ItK, 1993/5-6, 699-706.
• Danish Notes in the Posthumous Papers of Ferenc Kazinczy, Itk, 1994/6, 183-166.
• Kazinczy egy kiadatlan fordítástöredéke (Wieland: A’ Grátziák), ItK, 1994/3, 411-419.
• Kazinczy Ferenc költészetesztétikája (A Tövisek és virágokról), ItK, 1995/2, 145-162.
• Pontoppidan Szerencsés Péteréről, Filológiai Közlöny, 1996/1, 1-20.
• Asbóth János álmai (Az Álmok álmodójáról), Bessenyei és a leíró vers In: Tudományos ülésszak Bessenyei György emlékére Bp. 1997.
• Egy elfelejtett regény a művészetfilozófia tükrében (Harsányi Kálmán: A kristálynézők) In: A kánon peremén, szerk. Eisemann György, Bp. 1998.
• Edele titka – Az antik mitologémák szerepe J. P. Jacobsen Niels Lyhne c. regényében, Modern Filológiai Közlemények, 2002/7, 89-98.
• A beszéd primátusa (Harsányi Kálmán: A kristálynézők) Bárka, 2003/2.
• The Significance of the Heracles-Artemis Saga in Pontoppidans De dodes rige, Modern Filológiai Közlemények, 2005/2.
• János Arany og de gamle danske ballader, Papers in Scandinavian Studies 2008.
• Kálmán Thaly och de fornsvenska balladerna, Papers in Scandinavian Studies 2008.
• Agonie der Schönheit – Schönheit der Agonie (J. P. Jacobsen: Niels Lyhne), Papers in Scandinavian Studies 2008.

Utolsó frissítés 2011. augusztus 5.